Ghosting masterclass 1.

A félreértések elkerülése végett tisztázni szeretném, h nem én vágyok ilyen gyorstalpaló, "hogyan válj köddé, mintha előtte hónapokig sem léteztél volna" kurzusokat tartani. Én jelen esetben a hímtag másik végén voltam, és mint elszenvedő írom ezeket a sorokat. 

Az első páciens, akiről most szólok, - sajnos elég sok volt sokéves egyedülállói pályafutásom alatt - egészen egyszerűen megbeszélte velem, h miután hazaérek a programomról, jelentkezzek, majd ő soha többé nem tette ezt. Ebben annyi pöti csavar van, h előtte kb 2-3 hónapig találkozgattunk. 

Ugyan nem volt őrült komolykodás, meg égig érő szerelem, de ha valakivel rendszeresen együtt töltöd a hétvégéidet péntek estétől vasárnapig, akkor azért esélyes, h feltűnik, ha nem keres többé. Avagy nem reagál. Mivel ez az eset jó pár éve történt, és az elsők között volt, azért viselt meg a kelleténél jobban. Bár szerintem egy ilyen pár hónapos sztori után ma is offon lennék. 

Szóval a történet úgy folytatódik, h ugye hazaértem a programról, írtam az úrfinak, és vártam a válaszra, h akkor mikor találkozunk. És csak vártam. És vártam. Hívtam aztán telefonon is, de semmi. Írtam Messengeren, semmi. A hétvége természetesen kuka, semmi válasz, sem írásban, sem telefonon. Kb 2 nap után azon is gondolkozni kezdtem, h nem történt-e baleset vele? Megnéztem a környékéről szóló híreket, kerestem, h volt-e arra vonatbaleset. De szerencsére és -amúgy- természetesen nem volt. 

Teltek-múltak így a napok, néha még rápróbáltam a hívásra, de ugyanúgy nem jártam szerencsével. Aztán valahogy abban a tudatban maradtam, h nem tudom, h mi történt. Pár hét eltelt már, mire megtaláltam Facebookon egy profilt (korábban nem volt neki, csak a messengert használta), aminek a nézegetése után rájöttem, h ez bizony ő. És hogy semmi baja sincs. Itt vágott belém a felismerés, h milyen szinten lettem kiiktatva és milyen bájos módon. 

Ahogy az a nagykönyvben meg van írva, azonnal magamban kerestem a hibát, mit tettem, mit nem tettem, h ezt érdemeltem. Egy "csá, nem megyek többet"-et pedig nem. 

Ma már nem tartana eddig megvilágosodni a helyzetet illetően, de azért még ma is nagyon nagyon rosszul esne, ha valaki 2-3 hónapos ismeretség után csak úgy elslisszolna az életemből. 

*tudom, h vannak a világon ennél rosszabb esetek is. Mikor anno egy ismerősömnek elmeséltem, azt mondta, h ennyi idő még nem is kapcsolat. Valóban nem volt annak mondható, de AKKOR IS ARUL ESETT, A FENÉBE IS!!!! és itt most erről lesz szó.